A büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a környezet és a természet elleni bűncselekmények között a 246. §-ban rendelkezik az ORVHALÁSZAT büntetendő nyilvánításáról.

246. § Aki

a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez,

b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az orvhalászatot a régi korok jogi szabályozásai is büntették, az új BTK.-val vált ismét önálló törvényi tényállássá. Az 1978. évi IV. törvény az Állatkínzás tényállásában foglalkozott a tiltott halfogási eszközzel vagy módszerrel való horgászattal, halászattal.

Az új BTK. törvényi tényállása kerettényállás, a tiltott tényállásokat külön jogszabályok határozzák meg. Az orvhalászat esetében ez a 2013. évi CII. törvény a halgatdálkodásról és halvédelemről.

A halfogásra irányuló tevékenység két alaptípust foglal magában: a halászatot és a horgászatot. Halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. Ezzel szemben a horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása.  Összefüggésében: a kereskedelmi és ökológiai célú fogás halászat, akárcsak a horgászat fogalmi körén kívül eső rekreációs tevékenység.

A megkülönböztetésnek jelentősége van a két törvényi tényállás tekintetében. A 246. § a) pontjában foglalt tényállásból a horgászat kivételre került.  A jogosulatlan horgászat nem büntetőjogi kérdés. A 246. § b) pontjában foglaltakat viszont már horgászat során is ki lehet meríteni.

a. pont.

A magyar jogszabályok szankcionálják, ha valaki jogosulatlanul végez halfogásra irányuló tevékenységet. Az általános polgári jogi jogcímek (tulajdonjog, haszonbérlet, szolgalom, vagyonkezelői jog etc.) mellett a kereskedelmi jellegű állami halászati engedély megszerzésével illetve a rekreációs jellegű állami halászjegy valamint állami horgászjegy / turista állami horgászjegy kiváltásával lehet jogosultságot szerezni arra, hogy halgazdálkodási területen valaki ilyen tevékenységet végezzen.

Enélkül: halászat esetén bűncselekmény valósul meg; horgászat esetén pedig halászati bírság kiszabása következhet. /Erről egy későbbi posztban esik majd részletesen szól.

b. pont

Ez a pont már a horgászatra is vonatkozik.  A halászati törvény szerint (46. § ) tilos minden olyan eszköz, mód, amely a halállományt károsíthatja, veszélyeztetheti. Tilos minden olyan eszköz, mellyel nem biztosított, hogy a fajlagos védelem alatt álló halfajok kíméletesen visszaengedésre kerülhessenek. Ugyancsak tilos az olyan módszer, mely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.

Tiltott eszköz illetve mód a halászati törvény értelmében:

a) a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,

b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,

c) robbanóanyag alkalmazása,

d) szúrószerszám alkalmazása,

e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,

f) gereblyézés alkalmazása,

g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása,

h) nyakzó háló alkalmazása,

Illetőleg a fentiek megkísérlése is.

a törvény meghatározza, mely esetekben lehet mégis alkalmazni a fenti módszereket/eszközöket: ezek elsősorban a kereskedelmi, tudományos és természetvédelmi célzatú tevékenységekhez kötődnek.

A kíméleti terület – melyeket a halgazdálkodási hatóság jelöli ki – pedig azon területeket jelöli, ahol tilos horgászati, halászati tevékenységeket végezni.

Nemcsak halak

Kiemelendő, hogy a halászati törvény halászat/horgászat tárgyaként nemcsak a biológiai értelemben vett halakat, hanem egyéb vízi állatokat is a szabályozása alá von: ilyenek a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai.

Védett halak – visszaengedés nélküli – kifogása tilos. Értékhatártól függően ezek fogása (illetőleg egyéb megszerzése, tartása) a Természetkárosítás büntetőtényállását merítheti ki.

Halmazat

Mivel az orvhalászat a halfogásra irányuló tevékenységet nevezi meg elkövetési magatartásként, így a jogtalan eltulajdonítást magában foglaló lopással halmazatban megállapítható.