A 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről a magyar jogalkotó egy régi célkitűzését váltotta valóra a tiltott teljesítményfokozókkal való visszaéléssel kriminalizálásával (185. §) Magyarországon már korábban is volt hatályban olyan büntetőtörvény, mely közvetlenül fenyegette a doppingszerekkel való visszaélőket.

Az alkotmányos aggályokat legyűrve született meg az új BTK. szabályozása. Amely azonban korántsem fedi le mindazt, amit a WADA Kódexe tilt. Alapvető koncepció, hogy nem önmagában a doppingolást, hanem a veszélyes és tiltott szereknek a terjesztését bünteti a törvény. (Viszont nemcsak az élsportban, hanem akár a szabadidősportban is: a törvényi tényállás bármilyen sportteljesítmény fokozását célzatként értékeli) Amiként a tiltott szerek listája sem egyezik meg teljesen a két jogági szabályozásban. A WADA által tiltott szerek közül büntetőjogilag büntetendő: az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok.

További lényeges különbség, hogy a 185. § a teljesítményfokozó SZEREKRE korlátozódik. A WADA Kódexe azonban egyes szerek mellett egyes módszereket is büntetni rendel. Ilyen az ún. géndopping is.

A WADA Kódex tiltólistájának (2015) megfogalmazása szerint:

„ M3 Géndopping
Az alábbi, a sportteljesítmény fokozására alkalmas módszerek tiltottak:

1. Nukleinsavak vagy nukleinsav-analógok polimerjeinek átvitele;

2. Normál vagy genetikailag módosított sejtek alkalmazása.”

Ezek sportbeli üldözése sem függ persze a magyar BTK rendelkezéseitől, de a 185. §-on kívül is felmerülhet ezek büntethetősége. Így a 158. §-ban foglalt Beavatkozás az emberi génállományba törvényi tényállás esetén, mely specifikálva a jelen helyzetre, az emberi génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozásokat érinti. A géntechnológiai módosítás az 1998. évi XXVII. törvény értelmében „a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik.”

A törvényi tényállás azon beavatkozásokat bünteti, amelyek alkalmasak (egyébként az alkatlmatlan kísérlet jöhet szóba) az emberi génállomány megváltoztatására. Minősítő körülmény, ha az eredmény be is következik.

Ilyen lehet például az, amikor nem közvetlenül EPO (eritropoetin) kerül beadásra, hanem az EPO-t termelő gént juttatják be a szervezetbe. A termelést tehát maga a szervezet végzi, de egy genetikai (büntetőjogilag üldözendő) beavatkozás révén.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a génmódosítás megtörténtét egyelőre szinte lehetetlen kimutatni a gyakorlatban. De talán éppen ebben segíthet a büntetőjogi üldözés. Míg a tiltott szerek használatánál leginkább a hatékony doppingellenőrzések tárhatják fel a büntetőjogilag is üldözendő személyek tevékenységét, addig a génmanipuláció esetén valószínűleg inkább a hatékony bűnüldözés az, amely feltárhatja azokat a laborokat, orvosokat, kuruzslókat, akik többek között sportolókat is kezelnek. Így pedig a doppingszervek munkáját segíthetik. Hiszen információval szolgálhatnak arról, 1. kik vesznek részt génmanipulációban, 2. milyen módon végzik ezeket.

Kiemelendő azonban, hogy nem minden génmanipuláció büntetendő: az egészségügyi törvény 162. §-a értelmében szűk körben például gyógykezelési célból végezhető. Itt előfordulhat olyan sportjog által tiltott beavatkozás, amely büntetőjogi relevanciával nem bír. (a TUE szabályok persze itt is figyelembe veendők)

Túlmutat azonban a BTK. 158. §-án, hogy a génmanipuláció egyfelől önmagában is orvosi természetű munkavégzést igényel, másfelől általánosságban is veszélyezteti az emberi egészséget. Felmerülhet tehát az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény hármas, benne a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel is. Amiként a kuruzslás is. Kiskorú sportolónál a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény is szóba jöhet.