A magánjogi kodifikáció a civil szervezetek jogát sem hagyta érintetlenül. Az átalakulás már a 2011. évi CLXXV. törvénnyel (CivilTv.) megindult, az új Polgári Törvénykönyv pedig mintegy betetőzte azt. 

Lényegileg alakult át a közhasznúsági jelleg megszerzésének és megtartásának szabályozása. Mivel a versenysport, az utánpótlásképzés, a szabadidősport illetve közvetve a rekreáció és turizmus is az állami/önkormányzati feladatok körébe tartozik, így e jelleg számos sportszervezetet érint. 

Megszerzésének alapvető feltételei: 

1. Jelleg: Csak meghatározott szervezetek számára érhető el. Egyesület és speciális formái (párt nem), alapítvány illetve nonprofit gazdasági társaság.

2. Közhasznú tevékenység végzése. Ide tartozik gyakorlatilag bármi, amit jogszabály állami illetve önkormányzati feladatként meghatároz. 

3. Megfelelő erőforrás áll az alapító okiratban meghatározott célok eléréséhez. Ennek bizonyítására a CivilTV. három lehetőséget nyújt. A közhasznúságra pályázó szervezet a,) átlagos éves bevételének meg kell haladnia az 1 millió forintot VAGY b.) két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív VAGY c.) személyi jellegű ráfordításai elérik az összes kiadás 25 %-át. Utóbbiba a vezető tisztségviselő(k) díjazása nem számítható bele. 
Bármelyik feltétel teljesítése elegendő a pénzügyi feltétel igazolására.

4. Megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Ennek kapcsán szintén három lehetőséggel találkozunk: a.) a kérelmező szervezet SZJA-felajánlásokból származó bevétele meghaladja az összes bevétel 2 %-át (ebbe az állami és hasonló támogatásokat nem kell beszámítani) VAGY b.) két év egybevetésével a közhasznúsági ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét VAGY c.) tartósan legalább 10 önkéntes segítő segíti a közérdekű tevékenység folytatását. Szintén elegendő az egyiknek megfelelni.

5. Speciális kötöttségek. Alapító okiratában kell elfogadnia a kérelmező szervezetnek, hogy 
- gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznúsági illetve létesítő okirat szerint cél szerint végez, de legalább is azt nem veszélyezteti,
- gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljára fordítja,
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, anyagi támogatást feléjük nem nyújt, 
- tagjain kívül más is részesülhet a szervezet közhasznú tevékenységéből
- rendelkeznie kell arról is, mely közhasznú tevékenységeket végez, egyúttal meg kell neveznie a jogszabályhelyet is, amelyen a tevékenység közérdekűsége nyugszik.

6. A CivilTV. továbbá a közhasznú szervezet belső működésére (döntéshozatal, nyilvántartás, adatszolgáltatás, összeférhetetlenség stb.) is előírásokat tartalmaz, melyeket a létesítő okiratban  - esetleg belső szabályzatban - is rendezni kell. Legfontosabbak talán az átlátható működést szolgáló előírások.

7. Összeférhetetlenség: döntéshozatalban nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek hozzátartozó a döntés által előnyben részesül, felelősség/kötelezettség alól mentesül vagy egyébként egy megkötendő jogügyletben érdekelt. A mindenki által igénybe vehető cél szerinti juttatás nem tartozik ide: pl. vezető tisztségviselő gyermeke a fenntartott utánpótlás-akadémia képzésében részt vegyen. 

8. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot, a szervezetnek elkülönült felügyelőszervet kell létrehoznia. (jogszabály az adott szervezet jellegétől függően előírhat ennél szigorúbb szabályokat is).

A bejegyzési kérelemhez minden esetben mellékelni kell az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített közhasznúsági kérelmet. Jelen pillanatban a bejegyzési eljárás papíralapon működik, a közeljövőben azonban e téren is az elektronikus út válik majd alkalmazandóvá. 

A közhasznú jogállásról a nyilvántartó szerv (törvényszék illetve a mellett működő cégbíróság) dönt. 

A közhasznú jogállás legfontosabb előnye, hogy állami/önkormányzati szerv közszolgáltatási szerződést csak ilyen szervezettel köthet. A közhasznú szervezetek az állami eljárásokban lényegében teljes illetékmentességet élveznek. 

Számos egyébként közvetlen vagy közvetett támogatási formának (SZJA 1 % vagy TAO-pénzek) nem előfeltétele a közhasznúsági jogállás.