Napjainkra a FIFA labdarúgó világbajnokság egy sokmillió eurós üzletté vált. A világ legerősebb válogatottjai a fél világ szeme előtt döntik el, éppen melyikük legjobb. Ebben pedig hatalmas pénzügyi lehetőségek rejlenek.

Melyet a FIFA ki is aknáz: csak közvetítési jogokból (2010-2014) több, mint 2 milliárd dollár bevételre tesz szert; de egyéb szponzorai is busásan költenek arra, hogy logójuk megjelenjen a világ futballünnepén. A hivatalos labdát is gyártó Adidas például jelen időszakban 147 millió dollárt fizet a FIFÁ-nak. De olyanok, mint a Coca-Cola, Yingli Solar vagy a Sony is tízmilliós összegben szállnak be.

Másik oldalról nézve ez kötelezettséget is ró a FIFÁ-ra: ha már ennyi pénzt költ egy cég szponzorálásra, elvárja, hogy az eseményen – lehetőség szerint – kizárólagosságot élvezzen a saját piaci vetélytársaival szemben.

A legtöbb esetben ez megoldható. A korábbi években elsősorban a sportszerek jelentettek kivételt ez alól. A FIFA partnere az Adidas, a nemzeti szövetségek azonban szabadon választhatják meg, mely gyártó garnitúráját viseljék, maguk a játékosok pedig szabadon választhatják meg, mely cég cipőit viselik. Önálló szerződések, önálló bevétellel. Így értelemszerűen a mezen vagy cipőn a többi sportszergyártó logója is megjelenhet: de a FIFA által szabályozott helyen és méretben. A rendszer működni látszik. (nem a VB-vel kapcsolatos, de például Mario Götze müncheni bemutatása nem kis felhördülést okozott: a fiatal játékos egy hatalmas Nike-logóval a pólóján lépett a nyilvánosság elé; az Adidas nemcsak szponzora, de résztulajdonosa is a Bayern Münchennek).

Új generáció, új kihívások

Az új generáció trendjei azonban egy újabb problémaforrást hoztak létre: megszokhattuk már, hogy a mérkőzések előtt kapunk egy bejátszást arról, ahogyan csapatok buszai megérkeznek a stadionba. A játékosok jó része pedig zenét hallgatva száll le. Ehhez pedig a saját privát fejhallgatóját használja. Értelemszerűen rajta a gyártó logójával. Így a népszerű „Beats by Dre” fejhallgatóval is.

A FIFA partnere, a Sony ezt kifogásolta. Míg ők milliókat költenek a szponzori jogokra, addig piaci vetélytársuk lényegében ingyen reklámozza magát a világeseményen. Ráadásul a játékosokról készült képek napokig terjedhetnek a közösségi médiában (Cristiano Ronaldónak például 86 millió követője van a Facebookon). A szimpatizánsok számára pedig a márkaválasztáskor vonzó lehet az a termék, amelyet kedvencük is használ. Hitelesség.

A Beats egyébként rá is játszott: Neymar, Luis Suarez, Mario Götze és társaik főszereplésével reklámklipet jelentetett meg a VB előtt. Ez nem kizárt, hiszen a Nike vagy a Pepsi is csinál ilyet. Csak éppen a Pepsi logó nem jelenik meg a mérkőzések alatt, a Nike logó pedig kifejezett szabályozás alatt áll.

Határozott döntés

Az új kihívások a 2014-es VB-re érték el azt a szintet, amivel már a FIFÁ-nak is foglalkoznia kellett. A Reuters számolt be először arról, hogy világszervezet megtiltotta a (nem Sony) fejhallgatók használatát a sportesemények időtartama alatt (megérkezés, pályabejárás, meccs utáni interjúk, távozás). 

A Reuters cikke szerint a Sony-nál már el is kezdték a fejhallgatók osztogatását a játékosok számára – így továbbra is lehetőség van arra, hogy a játékosok kedvenc zenéjüket (vagy ki tudja, lehet, hogy egy jó hangoskönyvet… J )hallgatva hangolódjanak a mérkőzésre.

A probléma már egyébként a 2012-es olimpián is felvetődött. Az olimpia alatt közvetlen reklámok nincsenek, de természetesen a NOB-nak is vannak piaci partnerei.

Mások elfogadták

Nem egyedülálló eset ez sem: a FIFA autószponzora a Hyundai. Olyannyira, hogy a válogatottak buszait is ők szállítják. Így a német válogatottnak hiába kiemelt támogatója a Mercedes, a VB alatt a dél-koreai cég buszával közlekednek. Nincs kizárva természetesen, hogy a Mercedes a német piacon közreadott reklámanyagaiban német válogatott futballistákat szerepeltessen. Amit egyébként meg is tesz. A 2014-es szlogent: „Bereit, wie nie” – maga a DFB is használja hashtagként (#bereitwienie) a közösségi médiában.